Legújabb lapszámunkban a Kossuth-díjjal frissen kitüntetett Döbrentei Kornél író-költő is beszél a Tanácsköztársaságról emlékezetéről.
1919. március 21-én ragadták magukhoz a hatalamat először a kommunisták Magyarországon. A Kun Béla által vezetett, kegyetlen terrorra alapozott diktatúrájukat a „dicsőséges 133 napként” emlegették utódaik, akiknek sajnos tovább sikerült az ország nyakán maradniuk.
A vérszomjas Lenin-fiúktól, a Szamuely Tibor különítménye által vezetett „halálvonattól” egy ország rettegett.
Legújabb lapszámunkban a Kossuth-díjjal frissen kitüntetett Döbrentei Kornél író-költő is beszél a Tanácsköztársaság emlékezetéről.
„Nekem szerencsém volt, mert a családom őszintén felfedte a múlt valódi arcát – ők nem éppen a kommunizmus oldalán álltak.
Például érettségi előtt a nagyapám – ő a Székely Hadosztály ütegparancsnoka volt – mesélte el az igazságot a tanácsköztársaságról, amit az iskolában teljesen másképp tanítottak.
Úgy látom, sok tekintetben a múlt bizonyos mintázatai ismétlődnek” – fogalmaz Döbrentei a Mandinernek adott interjúban.
Ezt is ajánljuk a témában
A gonosz mindig többen van, de nem szabad melléállni – vallja Döbrentei Kornél. A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett író-költőt a diktatúráról és a szabadságról, a tengerészetig is elvezető kalandos életéről és a szemléletét formáló sorsfordulókról kérdeztük.
Az elmúlt években többször is foglalkozott lapunka témával. A Tanácsköztársaság kikiáltásának századik évfordulójára interjút készítettünk Bödők Gergellyel, a Clio Intézet vezető történészével, aki azt mondta:
Olyan állami szintre emelt erőszak működött az országban, ami korábban soha”
Ezt is ajánljuk a témában
„Olyan állami szintre emelt erőszak működött az országban, ami korábban soha” – mondja Bödők Gergely a ma száz éve kikiáltott Tanácsköztársaságról a Mandinernek. A Clio Intézet vezető történészét a kommunisták gyökereiről, a vörös hatalom utópisztikus törekvéseiről és terrorcselekményeiről, a Tanácsköztársaság-vezetők zsidó származásának érzékeny kérdésköréről, a Vörös Hadsereg teljesítményéről és a magyar társadalom korabeli reakcióiról is kérdeztük nagyinterjúnkban.
Ugyanabban az évben Salamon Konrád történész beszélt lapunknak a kommunisták hatalomátvételének körülményeiről és annak a véleményének is hangot adott, hogy
a Tanácsköztársaság súlyosbította a Trianoni békeszerződést.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi Tisza István és Károlyi Mihály öröksége? Átadta-e Károlyi a hatalmat a kommunistáknak? Lehetett-e volna számunkra kedvezőbb a trianoni békeszerződés? Salamon Konrád történészt, a népi mozgalom kutatóját, a nemzedékek által használt negyedikes középiskolai történelem tankönyv szerzőjét kérdeztük nagyinterjúnkban az 1918 utáni nemzeti sorsfordulókról. Salamon szerint a népi szempontból megfogalmazott nemzeti gondolat ma is időszerű, ugyanis lehetővé teszi a bal-, illetve jobboldal által képviselt értékek együttes vállalását.
A „dicsőséges 133 nap” időszakáról néhány éve Hatos Pál történésznek jelent meg monográfiája Rosszfiúk világforradalma címmel.
Hatos akkor a Mandinernek azt nyilatkozta,
Ez a rövid 133 nap bővelkedik nemcsak az ellentmondásokban, hanem a hosszútávú hatásokban is, amelyek – tetszik, nem tetszik – ma is itt vannak velünk.”
Ezt is ajánljuk a témában
„A bolsevizmus sajátos hívószó volt a háború utáni lezüllött, nyomorgó Európában, amivel a harag számláit lehetett benyújtani” – mondja Hatos Pál. A Tanácsköztársaságról most új monográfiát publikáló történészt 1919 bonyolult valóságáról, a vörösuralom működéséről, hatásairól és ellenhatásairól kérdeztük. Interjúnk!
Nyitókép: a Millenniumi emlékmű fölé épített 1919. május 1-i díszlet a későbbi Hősök terén (Fortepan / Marics Zoltán)
A gonosz mindig többen van, de nem szabad melléállni – vallja Döbrentei Kornél. A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett író-költőt a diktatúráról és a szabadságról, a tengerészetig is elvezető kalandos életéről és a szemléletét formáló sorsfordulókról kérdeztük.
Olyan időket élünk, amikor sokan küzdenek az identitásukkal. Férfi vagy nő? Belga vagy európai? Egyén vagy közösség, valami nagyobb része?
Kubtov Gábor szerint „a baloldal akciója egy nettó nemzetellenes cselekmény, merénylet”.
Oroszország sürgeti a tárgyalások felújítását az izraeli és a palesztin fél között.
Tiszta fantasy, sőt: történelemhamisítás! Ja, nem. Hanem regény. Történelmi regény. Bán Mór, a Hunyadi-regények szerzőjének írása.
Ezek a reklámok a grafikai elemek és a marketingnyelvezet a rekreációs drogfogyasztás kockázatait figyelmen kívül hagyva normalizálják az ilyen termékek használatát.
A szövetségi kapitány számára minden bizonnyal a legnagyobb fejtörést a középpálya összetétele okozhatja.
A Fidesz és a KDNP közös törvényjavaslata hazai normákhoz igazítaná a magyar európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozati kötelezettségét, súlyos szankciókat kilátásba helyezve a mulasztók számára.
